| Soha, soha, de soha nem fogom magamat hagyni… főleg azt nem fogom hagyni, hogy még egyszer valaki belophassa magát a szívembe. Egyszer történt ez meg velem, és pórul is jártam rendesen. Az illető, akit nagyon szerettem, becsapott, és megalázott. Az egész kb. 2 éve, történhetett. Nem emlékszem rá pontosan, de minél előbb szeretném ezt kiverni a fejemből. Most jelenleg dolgozok, de nem akármilyen helyen. Sajnos hivatalos őrző-védő testőr lett belőlem. A barátommal nagyon jól megvoltunk, amíg egy nap fel nem ébredtünk egy teljesen idegen helyen. Lehet, hogy neki az volt, de nekem sajnos nagyon is ismerős volt. Ez a hely az alakváltó tündéreknek épült, és egy kegyetlen alakváltó volt az intézmény feje. Most ennek a szemétnek dolgozok. Na jó. Nevezzük nevén ezt a szemetet. Marcus. Szóval ez a Marcus egy gyenge féreg volt, aki alakváltókkal, és tündérekkel akarta megvédetni magát, de a múlt hónapban megöltem, így most az összes alakváltó kint kóborol az utcán, és nem tudnak magukkal mit kezdeni. De most nem is ez a lényeg. Én vagyok most a figyelem középpontjában. Én is kb. két hónapja, bolyongok az utcán, és ez mind a barátom miatt van. Őt is nevezhetjük nevén. Jamil. Sajnos ö se tudta értékelni a képességeimet, pedig én igazán nem bántottam senkit, csak önvédelemböl öltem. Embert. Nem Marcust, mert ő egy féreg, a szememben, nem ember. Rám támadtak az alakváltók, és kénytelen voltam őket egy kicsit megsütni… Ja, nem mondtam, még hogy segítségül tudom hívni a tüzet? Ez kimaradt. Bocsánat. Szóval azért vagyok tündér is és alakváltó is, mert tudom szabályozni, hogy át változzak-e teliholdkor. Soha se szoktam. Mindig csak részleges átalakuláson megyek keresztül. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
