| Kislány koromban mikor a többiek csak engem piszkáltak, egyvalamire rájöttem.
Az emberek csak azt piszkálják, aki a leggyengébb közülük. Ezért nem bízok meg senkiben. Már több mint 10 éve. Ez a 10 év, irtó unalmasan telt el. Sosem tudtam senkivel sem beszélgetni egy jót, mert mindig attól féltem, hogy elárulnak, ahogyan már megtették. Elmesélem. Most 24 éves felnőtt, dolgozó nő vagyok. Senki sem gondolná, hogy valami nem stimmel velem már születésem óta. Így van. Az utcán sokan megbámulnak de, senki sem a belső miatt, csakis a külső számít. A külsőmön semmi szokatlan nincs leszámítva, persze azt, hogy a hófehér bőrömhöz, éjfekete haj párosul. Nem volt ez mindig így. Régen legalább volt valami színe az arcomnak. Elég barna bőröm volt akkoriban, szinte azt lehet mondani, hogy néger voltam, sőt ez a legjobb jelző, arra hogy milyen színű volt a bőröm. Nos azért fehéredtem ki, mert bennégtem egy házban. Igaz bele is haltam, de ez már egy más dolog. Na, szóval bérgyilkosként dolgozom még most is holtan, ne kérdezd hogy miért, azért mert ehhez volt kedvem. Most a bérgyilkosi pályába nincs kedvem belekezdeni, mert az igen hosszú lenne. Na mindegy. A társaim árultak el. A pénz miatt. Bezártak a saját házamba és rámgyújtották. Egyedül úgy tudok ezen a világon megmaradni, ha lelkeket eszem. Méghozzá emberi lelkeket. Ez tart fenn fizikai mivoltomban. Ha nem eszem elég lelket, gyenge maradok, és nem tudok megjelenni ebben a világban. A lelkeket azokból nyerem, akiket megöltem. Néha egy kicsit megsajnálom őket, mint például azt a kislányt, akit a barátai ölettek meg velem, azt mondták a pénz, nem számít. Nekem sem, van elég. Én csak a lelkekért dolgozom. Azt a kislányt komolyan megsajnáltam, és elengedtem a lelkét, had távozzon a túlvilágra. Ugyanis nincs annál nagyobb szenvedés, mikor a lelkedet nem hagyják távozni. Az, igazi szenvedés… Ne kívánd, hogy felfogadjanak ellened. Mert fájdalommal és szenvedéssel teli halált halsz a pokol sötét, fekete bugyraiban. Másnéven a testemben. Hehe.
Kismillió embert öltem már. És mondhatom nagyon jó érzés volt látni, ahogyan szenvednek. Egy lélek akkor a legfinomabb, ha előtte, amíg még él, jól megszenvedtetjük pl.: levágni az ujjait és megskalpolni és hagyjuk ahogy elvérezzen. Az, igazi élvezet. Legalábbis számomra.
Vagy nem mindenki így gondolkozik? Visszatérve a munkára, egy irodaházban van a székhely, senki meg nem mondaná, hogy bérgyilkos cég. A miénk, az egyetlen az országban, és egyedülállóak vagyunk a világon. Ez az én cégem. A fedőneve, Csak az jöjjön ide, akinek komolyak a szándékai Bt. Találó mi? Nekem nagyon tetszik. A főmunkaidő, este 11-től kezdődik. Én személy szerint, éjfélkor kezdem a műszakot. Addig a többiek vigyáznak a „boltra”. Egy hónapban legfeljebb 10 ember meggyilkolását vállalom, mert a folyamatos öléstől, komoly bajaim lehetnek, mert a lelkekkel, az érzések is jönnek belém. Egyszer volt olyan is, hogy felfogadtak, hogy öljek, meg egy férfit (háromgyerekes apa, feleséggel, boldog élettel), aki csalás miatt menekült az országban, két hétig üldöztem, és mikor a lelkét felfaltam, minden emlékét megkaptam, minden fájdalmát, és minden tulajdonságát. Erős lelke volt, úgyhogy több mint két hónapig éreztem magamban a tulajdonságait, el sem tudom mondani, milyen idegesítő volt, hogy a személyiségét kellett elnyomnom az akaratommal, ettől teljesen legyengültem, és kénytelen voltam utána állatot ölni, hogy annak a lelkét is megehessem. Ezzel sikerült segíteni magamon, de utána, két hétig nem mentem be dolgozni sem. Mindenki meg volt lepődve. Én nem! Nagyon jó hely az iroda, főleg, mikor tizennégy éves, kis picsák jönnek be, hogy szeretnék megöletni az apjukat, mert lekevert nekik egy pofont, amiért visszafeleselt neki. Egyből jöjjenek ide, h „bérgyilkos akarok lenni! És nálam nem találsz jobbat keresve sem!” A faszt nem találok jobbat. Bezzeg mikor azt mondom, h jó, gyerünk vizsgázni, és letörik a műkörmük, olyan hisztit tudnak kivágni, hogy kitörik az üveg. Kis barmok. A munkatársaim, többnyire férfiak, több mint 20 éves tapasztalattal dolgoznak nálam. Ők mind nagyon jól keresnek, nekik meg se kottyan egy ember megölése. Szerencsések.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
